Lackfi János és Ijjas Tamás két négykezese, A világ legrövidebb meséi és A világ leggonoszabb meséi alapján készült a Váróterem Projekt legújabb bemutatója, a Hol nem volt, egy pszeudo-mesejáték, két mintha felvonásban.

Az elsősorban, de nem csak tinédzsereknek szóló előadás a mesék abszurditását és csodáját, humorát és kegyetlenségét felhasználva beszél színházról, kapcsolatokról, indulatokról és érzelmekről, egyszóval rólunk, emberekről. A mese a gyermekkort, az elalvás előtti bájos és andalító gyermekmeséket juttatják eszünkbe, holott eredendően ez nem egy gyermekműfaj, sőt – technikai értelemben – még csak nem is irodalmi. A mesét a felnőttek mondták egymásnak azzal a céllal, hogy az élet megmagyarázhatatlan dolgait, a természeti csodákat, az életciklus változásait megragadják. A mese bája az erőteljes szimbolikából ered, amelyben a történetek megfogalmazódnak, de maguk a történések a legkevésbé sem gyermekiek – általában kegyetlenek, tragikusak, sorsfordítóak, a bennük megfogalmazott kérdések ugyanakkor létezésünk alapkérdései. S ezek a rövid és gonosz mesék Lackfi és Ijjas tollából még „olyanabbak”.

Június 24-28. között egy egész csoport művész és kulturális szereplő vett részt a Reactor által a Para Film & Teaterrel (Norvégia) és a Váróterem Projekttel (Kolozsvár) partnerségben szervezett szakmai továbbképző workshopokon, amelyekre a Nyugati-kárpátokban található Reketón került sor. A workshopok célja a többnemzetiségű közösségekben végzett munka új módszereinek és eszközeinek megosztása volt, mind művészi, mind pedig szervezeti és adminisztratív vonalon. A műhelyek kurátorai a norvég partnereink voltak, ők delegálták a trénereket: Gianluca Iumiento-t a művészeti, és Ishak Jaliman-t a menedzsment műhely megtartására.

Eddigi legkomplexebb projektjét bonyolította le a Váróterem Projekt 2022 júliusa és 2023 júniusa között: a Váróterem Projekt Színitanoda elnevezésű, 5 508 000 Ft értékű pályázatot a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő lebonyolításában, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta. A széleskörű művészeti tehetséggondozó program célja nem csupán az volt, hogy színészeket neveljünk egy létrehozandó előadáshoz, hanem az, hogy a fiatalokat felszabadítsuk a kritikai gondolkodásra, önálló vélemények megfogalmazására, érdeklődési körük kiszélesítésére, kreativitásuk és energiáik csatornázására, mindezt azért, hogy tudatosabb, környezetükre és embertársaikra, valamint az őket körülvevő politikai és társadalmi struktúrákra figyelmesebb polgárokká válhassanak.